Kristóf
Ez a történet mit nektek most elvések, vagy inkább bepittyegek egy olyan macskáról szól akiről enm igazán tuttuk még amikor a cic kicsike volt, hogy nőstény-e, avagy kandúr, mi nagy ésszel még akkoriban megsaccoltuk, hogy egy aranyos kisfiú cica. Pár naposak lehettek még a tesóival, amikor egy nagyon fagyos éjszaka hirtelen elkezdett villámlani és esni az eső, teljesen megijedtem, hogy most mi történt, hát nem nagyon mertem ke menni és megnézni a kiscicákat, hogy jól-e vannak. Ez az én balszerencsém, de ez majd késöbb kifog derülni, ha folyamatosan olvassátok a történeteinket! Na szóval a történetnek mivel még nincs vége, folytatom is a történetet, reggel ijedten kiszaladok a házból egészen a kamráig megnézni, hogy hol is vannak a csöpségeim, hát amikor kiértem és megpillantottam a vért az ágyukon, komolyan holt sápadt lettem. Megpróbáltam nem elveszteni a fejem, hanem inkább megkeresni a Miát és a kiscicáit. A farakás tetején megtalátam az egyik kiscicájával a négyből, plussz egy meghalt kiscicát is, elég rossz látvány volt! A Miát és a kiscicáját akinek a neve Kristóf lett bevittük a házunk olyan részébe amit nem használunk, hogy mostmár biztonságba legyenek, a Miarának nyitva hagytunk egy ablakot, hogy nyugottan ki-be járkáljon, ezt meg is tette, mert behozt a elhunyt kiscicűlyűt, amit elkellte választani tőle és a testvérétől! Azóta a Kristóf megnőtt, kiderült róla, hogy kislány és pár kölyköt a világra is hozott! Ennyi az eddigi története! |